Címke: Csizmár Eszter

Évkönyv

Pozsonyi Casino – Évkönyv 2001
az évkönyv legfontosabb cikkei fotók és illusztrációk nélkül

Útravalóul

Ha nem lett volna Casino, én sem lennék.
De hogy az elején kezdjem: A régi Pozsonyi Casino, amelyet az „annyira” demokratikus első köztársaság idején Polgári Casinora kellett átkeresztelni, annak idején férfiegylet volt. Csak különleges alkalmakkor hívták meg az urak a hölgylátogatókat. Ilyen alkalmak közül az egyik bál volt 1939-ben, amelyet bajos lett volna a hölgyek távollétében sikeresen megrendezni. Akkoriban ugyanis táncolni csak párok szoktak, egy úr egy hölggyel.
Így történt, hogy nagyapám kíséretében fiatal jövendőbeli édesanyám elindult a Hosszú utcai Casinoba, hogy teljesüljön a sors: jövendőbeli élettársa kérte táncra. Mivel ezt az estet követően sok minden mást is tettek ők kettesben, 1941. május 7-én én is besorakoztam az életútjukat taposó pozsonyiak közé.
Ami engem illet, számomra, a Casino eme bálja volt létfontosságú. De persze más is történt ott a pozsonyiak javára. Amikor a rosszakarók észbe kaptak, már késő volt. a Casinot 1945-ben ugyan bezárták, de én életben maradtam. Magnak, hogy a régvolt Pozsonyi Casino föltámadhasson. Ennek érdekében mindent megtettem és Isten segítségével ez 1999. szeptember 9-én meg is történt.
Remélem, az ujjá éledt Casinoban is lesznek bálok és a párok ezt követően sok minden mást is tesznek majd kettesben. Ugye, önök is így látják ezt?
Néhány röpke hónap alatt fogalommá vált a Pozsonyi Casino. Gazdag tevékenységgel büszkélkedhetünk. Ez az évkönyv is bizonyítéka ennek. Legyen hát emlékeztető a múltat és a jövőt illetően egyaránt, forrás, amely a múlt hiányosságait helyreigazítani segít, a jövő munkájához erőt, ötletet, kitartást ad, ébren tartja bennünk pozsonyi lelkünket.

Frideczky János

Visszatekintés

„Utódainknak üdvözletünket küldjük…”
A Pozsonyi Casino alapító tagjai elhatározták annak a társulatnak újraalapítását, amely a múlt században létesült és sikeresen tevékenykedett a társadalmi élet javára — áll a Pozsonyi Casino 1999-ben elfogadott Alapszabályában. Mit tudunk erről a 19. századi társulásról? Ahhoz, hogy örökébe lépjünk, ismernünk kell működését, eredményeit. Első ötven évébe a félévszázados fennállása alkalmából kiadott kis könyvből nyerhetünk betekintést. A könyv szerzője Samarjay Károly (1821-1894) költő és ügyvéd, a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke, akinek leszármazottai egyébként napjainkban is a Casino tagjai. A századik évfordulóra nem készült kiadvány, de fennmaradt az 1937 évi ünnepi közgyűlésen elhangzott beszámoló, amelynek szerzőjét sajnos nem ismerjük.
A casino megalakulásának gondolata már 1835-ben fölmerült, hiszen gróf Széchényi István az egész országnak ajánlotta, hogy az angliai példát követve létesítsenek klubokat vagy casinókat. Miután befejeződött az 1832-36. évi pozsonyi országgyűlés, Hollinger több tekintélyes polgárnak fölajánlotta, vegyék bérbe a tervezett casino számára a kávéháza fölötti termeket, amelyeket addig az országgyűlés tagjai használtak. Első alakuló közgyűlését a casino 1836. június 19-én tartotta, majd úgy döntöttek, hogy a társulás 1837. július 1-jén „alapítassék és nyitassék meg véglegesen”. Ekkor az alapszabályt 135-en írták alá, de később még sokan csatlakoztak hozzájuk. A társulás első alapszabálya így határozza meg a megalakulás célját: „A Casino művelt férjfiaknak társalgás végetti egyesülése.” Az 1891. évi alapszabály szerint az „egylet czélja: városunk hazafias érzelmű polgárságát körében egyesíteni és egymásközti társalgásában a magyar nyelv ápolása által nemzetünk művelési törekvéseinek magasztos czéljait előmozdítani.”
Ettől kezdve a tagok rendszeresen közgyűléseken találkoztak. Vasárnaponként hangversenyeket tartottak, a játéktermekben kártyáztak, tekeasztaloknál játszottak. 1887-ben már 4557 kötetes könyvtára volt a társulásnak, az olvasóteremben 40-50 bel- és külföldi újság állt a tagok rendelkezésére. Évente bált is rendeztek. Amint Samarjay Károly megállapítja, a casino „nemcsak a város szórakozási helye, hanem úgyszólván szíve volt.” itt ringatták a Pozsonyi Első Takarékpénztárnak bölcsőjét és a régi Magyarország első vasútjának, a Pozsony – Nagyszombat – Szered vonalon közlekedő lóvasútnak az eszméje is itt született. Más gazdasági intézmények megalapítása szintén összefügg a Casinoval, amely egyre nagyobb szerepet játszott a közéletben.
Nagy befolyással voltak a Casino életére a történelem viharai. A szabadságharc és az utána következő események hatására több mint két évig szünetelt működése. 1850-től ismét tartottak közgyűléseket, de az egyesület iránti érdeklődés erősen csökkent. Egészen 1864-ig a rendezvényeken császári biztosok vettek részt, akik őrködtek „a szónokok jó szelleme fölött” és kitépték a Casino vendégkönyvéből azokat az oldalakat, amelyeken Kossuth Lajos, Széchenyi István, Batthyányi Lajos, Deák Ferenc sorai voltak olvashatók. A hatvanas évektől új élet kezdett ébredni a társulásban. Amikor megkezdődött a városban a magyar színészet térhódítása, a Casino állandó páholybérletet vett, de általában csatlakozott minden olyan mozgalomhoz, amelynek célja a magyar kultúra terjesztése volt. 1914-től 1918-ig a nagy világégés bénítóan hatott működésére, majd az 1919. évi államfordulat változásokat hozott életébe. Az átalakulás és az új gazdasági viszonyok nehézségekkel jártak. Hatósági fölszólításra módosítani kellett az alapszabályt, helyiségeinek egy részét rekvirálták. Működése azonban ismét föllendült. 1928-ban ismeretterjesztő és szórakoztató estéket kezdtek rendezni, ettől kezdve neves magyarországi szakembereket és írókat is megszólítottak. Az 1937 utáni évekről nincsenek följegyzéseink. Annyit tudunk, hogy a II. világháború éveiben is találkozgattak a tagok, s az utolsó közgyűlés valószínűleg 1944 márciusában volt. A jogfosztottság évei végleg véget vetettek a társulás életének. Mai tagjaink közül Bertha Géza a háború előtt is tevékenykedett a Casinóban, általa jutottunk a századik évfordulón elhangzott beszéd szövegéhez.
A félévszázados évfordulóra kiadott könyvecske e szavakkal zárul: „Azon reményben, hogy ha majd egyletünk 1937. július 1-én százados jubileumát ünnepli, utódaink, kiknek félévszázadra terjedő üdvözletünket küldjük, szívesen fognak a régi tagokra emlékezni, s hogy akkor a Casino remélhető emelkedésével, városunk fölvirágzását is ünnepelni fogják, bezárom soraimat.” Ezek a gondolatok a századik évfordulón éppúgy időszerűek voltak, mint napjainkban.

Cs. E.

A régi Polgári Kaszinó

Édesapám hosszú éveken át tagja volt a Kaszinónak és mint a választmánytagja az egylet ügyésze is volt. Így kerültem én is kapcsolatba a Kaszinóval, ahol az 1930-as évektől egészen 1942-ig — amikor katonai szolgálatra vonultam be — Feigler Otmár könyvtáros mellett mint segédkönyvtáros működtem, bár mint egyetemista formálisan nem voltam a Kaszinó tagja.
Feigler Otmár szakember volt, az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, s nagy ismerője és propagálója volt a finn nyelvnek. Az ő irányítása mellett katalogizáltam a Kaszinó könyvtárát, amelyben nagyon sok régebbi német és magyar könyv volt, de folyamatosan az újabb magyar irodalom jeles műveit és a német irodalom sikerkönyveit is beszereztük. A könyvtár minden szerdán állt a tagok rendelkezésére, akiknek segítettünk a könyvek kiválasztásában és figyelmeztettük őket az új szerzeményekre. A könyvkölcsönzést a tagok szép számban vették igénybe, különösen az idősebbek és nyugdíjasok.
A Kaszinó tagjai ebben az időben legnagyobb részben a pozsonyi (pressburger) magyar és német értelmiség köréből kerültek ki (orvosok, ügyvédek, mérnökök, bank- és biztosítási tisztviselők, tanárok, nyugalmazott bírák, köztisztviselők stb.), de a kereskedelmi és iparos körökből is voltak tagjai. A Kaszinónak a Hosszú utcai 1. emeleti helyiségében volt egy alkalmazottja is, aki családjával ott lakott és gondoskodott az egyleti helyiségek rendben tartásáról és a tagok kiszolgálásáról (kávé, ital stb.). A tagok a Kaszinót rendszeresen látogatták, nem csak este, hanem napközben is. Újságok álltak rendelkezésükre, kártyáztak, vagy éppen csak társalogni, pihenni jöttek. A Kaszinó könyvtára a háború befejeztével elveszett (a könyveket kidobták az utcára, vagy megsemmisítették).
Érdemes megjegyezni, hogy egy meghívó szerint a Kaszinó 1945. évi rendes közgyűlését március 28-án este 6 órára tűzte ki. Nincs tudomásom arról, hogy ezt megtartották-e, vagy sem, hiszen akkor már közel volt a front és Pozsonyt egy hétre rá, április 4-én elfoglalták az oroszok.

Dr. Bertha Géza

Egyedül semmire sem mész
avagy a vagyon kötelez

Az én ükapám Neszter József országgyűlési képviselő és akadémiai tanár volt, de mindenek előtt a Pozsonyi Casino alapítója és első titkára. A XIX. század első felében megvette a Klarissza-, Kapucinus- és Vártelek utca által körülvett területet, a „három udvaros házat”, ahogy ezt a családom nevezte. Ezt a házat kaptam vissza a kisajátító Csehszlovák államtól a XX. század végén. Persze nem ház volt az már akkor, hanem rom és törmelék. A szabad világban azonban megtanultam, hogy a tulajdon kötelez. És elhatároztam, hogy fölújítom ebben a házban ükapám nagy művét, megkísérelem a Pozsonyi Casino föltámasztását.
Mivel az ember egyedül rendszerint semmire sem megy, megszólítottam a régi Casino tagjainak a leszármazottait és más értékes, művelt pozsonyi polgárt. Ezek nagy örömmel, igyekezettel segítettek munkámban.
A tárgyalásokat 1999. márciusában kezdtük el. Ugyanez év szeptember 9-én igyekezetünket a Pozsonyi Casino ujjá születése által siker koronázta. Társaim ebben a következők voltak: Aich Péter, Bukoveczky György, Bukoveczkyné Széreiner Erzsébet, Csillaghy István, Hritz István, Hritzné Krausz Júlia, Kajla Júlia, Mayer Imre, Mayer Judit, Petőcz Károly, Petőczné Görcsös-Sárszögi Csilla, P. Lajos János, Schlosser Klára. S a pozsonyi lakosok megjutalmaztak: váratlanul nagy számban tettek eleget meghívásunknak. Azóta is sok örömöt szerez nekünk a Pozsonyi Casino sikeres működése.

Frideczky János

Pozsonyban történt

Január

· 1780. január 1-én megindult Pozsonyban a Magyar Hírmondó, az első magyar hírlap Ráth Mátyás szerkesztésében, Patzkó Ferenc Ágoston könyvnyomtató kiadásában.
· 1754. január 4-én született báró Zach Ferenc Xavér csillagász.
· 1886. január 6-án született Szeredai Gruber Károly költő, író, szerkesztő.
· 1866. január 10-én halt meg Dessewffy Emil író, az MTA elnöke.
· 1905. január 13-án halt meg Vutkovich Sándor irodalomtörténész, nyelvész, aki 1874-ben megalapította a Toldy Kört, amelynek elnöke, díszelnöke volt. ő hozta létre a Pozsonyi Magyar Színpártoló Egyesületet.
· 1821. január 15-én született Herbich Ferenc bányatiszt, paleontológus, szakíró, számtalan kőzet és melegforrás fölfedezője.
· 1849. január 18-án végezték ki Dressler (Kurz) Dániel Keresztélyt, a szabadságharc első pozsonyi vértanúját.
· 1829. január 28-án született (s itt is halt meg 1896. január 16-án) Dankó József történetíró.
· 1800. január 22-én született báró Jeszenák János, akit hős vértanúként 1849. október 10-én végeztek ki.
· 1734. január 23-án született Kempelen Farkas mérnöki szakíró, föltaláló.
· 1811. január 24-é, született gróf Zichy Ferenc tárnokmester.
· 1790. január 30-án halt meg a lőcsei születésű Szklenár György történetíró.
· 1975. január 31-én halt meg Németh István László (Németh-Šamorinský) zeneszerző, orgonaművész, pedagógus.
· 1770-ben fedezte föl az érsekújvári születésű, Pozsonyban tanuló Pray György, a magyar történetírás megalapítója a bencések szertartáskönyvében (XII. sz.), s elsőnek adta ki az utóbb róla elnevezett kódexben a Halotti Beszédet és Könyörgést.

Február

· 1931. február 8-án született Simkó Tibor költő, műfordító.
· 1885. február 9-én született ifj. Danninger József amatőr történész, tanár.
· 1806. február 14-én született gróf Batthyány Lajos, az első független magyar kormány elnöke.
· 1741. február 15-én halt meg Bécsben a Pozsonyban 12 évig alkotó kiváló barokk szobrász Donner Georg Rafael. Számos alkotása díszíti Pozsonyt — a dómban (Szent Márton és a koldus), a jezsuita, a Szentháromság templomokban, a Grassalkovich palotában találhatók értékes szobrai.
· 1899. február 23-án halt meg Rényi Rezső irodalom- és művészettörténész, a Toldy Kör sokéves elnöke.

Március

· 1940.március 12-én halt meg Arkauer István laptulajdonos, szerkesztő.
· 1944. március 22-én halt meg ifj. Aixinger László újságíró, szerkesztő, politikus, a Toldy Kör és a Bartók Béla Dalegyesület elnöke.
· 1781. március 26-án született Namer Antal polgármester, a magyarpezsgő első készítője Magyarországon.
· 1849. március 27-én végezték ki a szabadságharcban való részvételéért az olasz származású, a magyar vasúti igazgatóságnál dolgozó Baldini Jánost.
· 1910. március 27-én született Peéry Rezső publicista, kritikus, a kisebbségi magyar sajtó kimagasló alakja.
· 1849. március 30-á, végezték ki a lévai származású Barta József őrmestert, a harmadik pozsonyi vértanút.
· 1849. március 30-án született Polikeit Károly tanár, a gimnázium archeológiai gyűjteményének alapítója.

Április

· 1815. április 12-én született Rómer Flóris Ferenc pap, művészettörténész, régész, 1848-tól honvéd, majd főhadnagy. Bécsben, Olmützben, Josefstadtban raboskodott 1854-ig. ő volt a hazai régiségtudomány megalapítója és népszerűsítője.
· 1894. április 27-én halt meg a komáromi születésű Samarjay Károly költő, 1886-tól a Toldy Kör elnöke.

Május

· 1845. május 22-én halt meg Döme Károly műfordító, író, Kazinczy munkatársa.
· 1849. május 24-én végezték ki a pozsonyi vár koronatornya alatt Petőcz György másodalispánt, a hazaárulással vádlott negyedik pozsonyi vértanút.
· 1849. május 31-én végezték ki a Szamárhegyen Nimnichter János péklegényt, a losonci születésű ötödik pozsonyi vértanút.

Június

· 1946. június 2-án halt meg a kassai születésű Antalffy Vilmos tanár, karmester, zeneszerző, a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya.
· 1849. június 5-én végezték ki a szamárhegyen báró Mednyánszky László őrnagyot és Gruber Fülöp tüzér hadnagyot, akik nem értettek egyet Lipótvár föladásával. Ellenszegülésüket Haynau halállal büntette.
· 1795. június 6-án halt meg Kazy Ferenc történetíró, költő.
· 1849. június 18-án akasztották föl gyújtó hatású prédikációiért Rázga Pált, a szabadságharc további vértanúját, a magyar hadsereg tábori lelkészét.
· 1890. június 19-én született Stelczer Lajos tanulmányíró, lapszerkesztő.
· 1804. június 20-án született Endlicher István László történész, botanikus.
· 1870. június 24-én született Tolnai Vilmos fordító, irodalomtörténész, nyelvész, híresek verstani tanulmányai.
· 1741. június 25-én koronázták Mária Teréziát.
· 1655. május 27-én koronázták I. Lipótot.

Július

· 1886. július 4-én született Benyovszky Károly történész, újságíró, aki főleg színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott.
· 2000. július 6-án halt meg a bazini születésű dr. Rajter Lajos tanár, karmester és zeneszerző, a hazai és nemzetközi zenei élet kimagasló egyénisége.
· 1989. július 10-én halt meg Csanda Sándor irodalomtörténész, egyetemi tanár.
· 1764. július 14-én indult el az ország legrégibb lapja, a Pressburger Zeitung Landerer János Mihály kiadásában.
· 1849. július 16-án végezték ki Mészáros Dávid katolikus plébánost, a szabadságharc kilencedik pozsonyi vértanúját, aki hazafias szellemű prédikációival a magyar ügyet védte.
· 1849. július 20-án végezték ki a szabadságharc tizedik pozsonyi vértanúját, a 23-éves Stift József földbirtokost.
· 1691. július 21-én született Mart János lelkész, rektor, a pozsonyi evangélikus líceumi könyvtár alapítója.
· 1849. július 23-án három falusi embert, Tóth Józsefet, Bugyik Józsefet és Treksler Ferencet lőttek agyon, akik a szabadságharc hívei voltak.
· 1775. július 27-én született Brunszvik Teréz, a nőnevelés úttörője, a gyermekvédelem korai előfutára, első óvodánk alapítója, múltunk egyik legkiválóbb nőalakja.
· 1986. július 28-án halt meg Szíjjártó Jenő zeneszerző, karmester.
· 1606. július 30-án született Lippai János, az első magyar kertészeti munka szerkesztője, jezsuita szerzetes.

Augusztus

· 1829. augusztus 5-én született Színi Károly író, publicista, népdalgyűjtő.
· 1700. augusztus 24-én született Péterffy Károly egyházi író (itt is halt meg 1746. augusztus 24-én).
· 1800. augusztus 28-án született Szenvei József költő, fordító, szerkesztő.
· 1749. augusztus 29-én halt meg az ocsovai születésű Bél Mátyás, a nagy polihisztor.

Szeptember

· 1906. szeptember 7-én Temesvárott született Balogh Edgár író, publicista, irodalomtörténész, aki 4-évesen került Pozsonyba. A Sarló-mozgalom elindítója és vezetője volt.
· 1730. Szeptember 13-án született Jetting Károly, a magyar Robinson, akinek életéről 1797-ben Der ungarische Robinson, oder Schicksale und wunderbare Abentheuer Karls Jetting, eines gebohrnen Ungars címmel Bécsben könyv jelent meg.
· 1989. szeptember 21-én halt meg Duka Zólyomi Norbert tanulmányíró, orvostörténész.
· 1886. szeptember 22-én nyitották meg az új pozsonyi színházat. Bánk Bánt Erkel Ferenc vezényelte.
· 1996. szeptember 22-én halt meg Mikola Anikó költő, műfordító, szerkesztő.
· 1830. szeptember 28-án koronázták V. Ferdinándot. Ez volt az utolsó pozsonyi koronázás.
· 1850. szeptember 29-én született Zsigárdy Gyula író, jogász, galántai képviselő.

Október

· 1821. október 3-án érkezett Pozsonyba a fiatal Nikolaus Lenau osztrák költő, hogy az itteni akadémián jogot hallgasson. Itt írta első költeményét. A várost 1822 október elején hagyta el.
· 1849. október 6-án a kivégzett aradi vértanúk egyike volt a pozsonyi születésű (1792) Aulich Lajos tábornok.
· 1849. október 6-án végezték ki Pesten a pozsonyi születésű gróf Batthyány Lajost.
· 1704. október 9-én született Segner János András orvos.
· 1849. október 10-é, végezték ki Budapesten az ősi pozsonyi nemesi családból származó Jeszenák János bárót (1800-ban Pozsonyban született).
· 1961. október 11-én halt meg Mayer Imre nyelvész, főiskolai tanár.
· 1886. október 15-én született Szerényi Ferdinánd pedagógiai író, lapszerkesztő.
· 1980. október 16-án halt meg Szabó Béla nagymihályi születésű költő, író, újságíró.
· 1844. október 25-én született Tilgner Viktor, a kiemelkedő művek, Hummel, Mozart, Liszt stb. szobrok alkotója.
· 1634. október 30-án halt meg a nagyszombati születésű egyházi író, bibliafordító Káldi György

November

· 1606. november 1-én született Lippay János pap, tanár, számtalan értekezés. Valamint a gazdasági naptár szerzője.
· 1849. november 3-án született Lóczy Lajos tanár, geológus.
· 1790. november 15-én koronázták II. Lipótot.
· 1820. november 20-án lépett föl a gyermek Liszt Ferenc, ez a föllépés nyitotta meg előtte az utat a világba.

December

· 1826. december 1-én született Dux Zsigmond festőművész.
· 1891. december 1-én született Reményi József író, kritikus, irodalomtörténész.
· 1790. december 10-én halt meg Gánóczy Antal műfordító, egyházi író.
· 1906. december 10-én született Hajnik Károly hírlapíró, az első magyar országgyűlési gyorsíró, a gyorsíró naplók szerkesztője.
· 1834. december 13-án született Keleti Gusztáv jogász, festő, műkritikus, Eötvös Loránd nevelője.
· 1836. december 15-én született Simonyi Iván ügyvéd, a Radetzky huszárezred hadnagya, aki 1872-ben Horud Edével és Jókaival alapította az egyetlen ellenzéki lapot Weitungarischer Grenzbote címmel, amelyet haláláig szerkesztett.
· 1980. december 19-én halt meg Bártfai László újságíró, műfordító.
· 1839. december 30-án született Thewrewk Árpád kritikus, szakíró.

Frideczky János megnyitó beszéde 1999. IX. 9-én

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!
Annak idején 1835-ben összeült néhány előkelő pozsonyi polgár, köztük az ükapám Neszter József, Pozsony város országgyűlési képviselője. Ezek az urak elhatározták a Pozsonyi Casino létrehozását. A pozsonyiak ezzel gróf Széchenyi István kezdeményezését karolták föl. A gróf angliai útja hatására ajánlotta a casinok, clubok, társaskörök létesítését, mivel azt tapasztalta, hogy ezek óriási befolyást gyakorolnak a társas életre és a közszellem fölemelkedésére. Úgy vélte, a casino arra is alkalmat ad, hogy megértesse az emberekkel, mi a valódi szabadság, mi az igaz emberi magatartás. Azt ajánlotta, tanuljunk más nemzetek példájából, hogy mi magyarok is föl tudjunk emelkedni. Intése ma is aktuális.
Immár 54 éve annak, hogy a hatalom erőszakkal megszüntette az 1836 óta folyamatosan működő casinonkat. Az utána következő zsarnokság és rombolás éveit nem kell önök előtt részleteznem, mindegyiküknek kijutott belőle. Most 10 éve annak, hogy helyzetünk alapvetően megváltozott, lehetőségünk nyílt arra, hogy újra megszervezhessük társulatainkat, alapítványainkat, egyleteinket. Nekünk értelmiségieknek olyan társulatok működtetése fontos, amelyek az itteni magyarság nevelését, művelődését, egészséges öntudatuk fejlesztését támogatják.
Mi most azért jöttünk össze, hogy a Pozsonyi Casinot újítsunk föl, amelynek reményeink szerint nélkülözhetetlen szerepe lesz a pozsonyi társadalmi élet megújulásában, fejlesztésében. Nem vak buzgóság és kritikátlan rajongás a célunk, hanem a pozsonyi polgárokra jellemző egészséges lokálpatriotizmusból fakadó hagyományápolás. Céljainkat elsősorban párbeszédekből született ötletek elsajátításával és követésével akarjuk elérni szórakoztató, játékos módon, hiszen nem azért akarunk itt összejárni, hogy dolgozzunk, hanem azért, hogy szabad időnket kellemesen, s egyúttal hasznosan töltsük el.
Biztos vagyok benne, hogy az 54 év előtti erőszak nem fog megismétlődni. Ma már lejárt a kis európai államok önkényes uralkodóinak ideje. Európa nem ér véget Wolfsthalnál, erre elég gazdasági ereje és erkölcsi akarata van. Érdemes tehát cselekedni. Megkértem ezért néhány barátomat és ismerősömet, hogy közös erővel hozzuk vissza a túlvilágról a Pozsonyi Casinot. 1999. március huszonnyolcadika óta fáradoztunk ezen. Megalkottuk az alapszabályokat, a házirendet, berendeztünk néhány helyiséget. Ezek bővítése, fölszerelésük gazdagítása az érdeklődéstől függ, ugyanúgy a nyitva tartás is.
Széchenyi szellemi hagyatékát szeretnénk tovább vinni, miként azt az előttünk járó pozsonyiak is tették. Miután 1919. január elején bevonultak Pozsonyba a cseh légiók, az idegenek átvették a hatalmat. Sok gond, baj származott ebből. A Casino tagjai fölkarolták ebben az időben szerencsétlenül járt embereket, mindenben segítették őket. A nagy gazdasági válság idején és utána is sok pozsonyi polgár segítségre szorult. Ezt megkapta a Casino tagjaitól. Ez nem jelenti azt, hogy nem szórakoztak volna a Casino tagjai. De tevékenységükre, szellemiségükre az előbbi volt a jellemző.
Remélem, hogy tovább megyünk azon az úton, amelyről őseinket a hatalom erőszakkal eltérített. Remélem, hogy legalább olyan értelmes és nemes tettekkel tudunk majd a jövőben dicsekedni, miként ezt őseink tehették. Isten segítségével így legyen!

Az első közgyűlésről

A Pozsonyi Casino Alapító Bizottsága az Alapszabály értelmében úgy döntött, hogy még az alapítás évében kell megtartani az első közgyűlést. Ez 1999. december 2-án megtörtént. Szeptember 9-től a PC taglétszáma 199-re emelkedett, az első közgyűlésen. megjelent 115 tag, ebből hat ideiglenes.
A Casino Alapító Bizottsága Hritz Istvánt bízta meg a közgyűlés vezetésével. A határozati bizottság tagjai Aich Péter, Udvardy Péter és Horváth Adrián, a számláló bizottságtagjai Fehérvári Gábor, Csík Lívia és Molnár Rozália, a jegyzőkönyv vezetője Petőcz Csilla, két hitelesítője pedig Csillaghy István és Samarjay Zoltán volt.
A leadott 88 szavazatból 87 volt érvényes. Ennek alapján a választmányba javasoltak névsora a következő: FrideczkyJános, Aich Péter, Csillaghy István, Petőcz Csilla, Hritz István, Udvardy Péter, Mayer Judit (póttagok Hritz Júlia, Sebők András). Az ellenőrző bizottságba javasoltak névsora Szamák Mihály, Schlosser Klára, Bukoveczky Erzsébet (póttag Gabron Frigyes).
A közgyűlésen elhangzott néhány felszólalás a tagsági díjat érintette, ugyanis egyesek kevésnek vélték a havonkénti 20,- (katonák, diákok, nyugdíjasok, munkanélküliek), illetve 30,- (aktív keresők) koronás tagdíjat. Néhányan a csütörtöki műsort szerdára kérték áttenni. Más lényeges megjegyzés nem hangzott el, viszont a megjegyzések, javaslatok könyvében bárki kifejezheti véleményét, a választmány kötelessége ezt számon tartani. Azonkívül a hétnek több napja is van, más napokon is lehet műsort biztosítani, amennyiben van rá igény. (Azóta a pénteki estek is beindultak, ezeknek szervezője Kajla Júlia, s nem ártana, ha magasabb létszámú közönség látogatná őket.)
Ide tartozik még a PC Választmánya első ülésén (1999. XII. 10) rögzített munkabeosztás, tisztségek megosztása: Elnök: Frideczky János, háznagy: Aich Péter, titkár: Petőcz Csilla, Hritz István, pénztáros: Udvardy Péter, választmányi tag: Mayer Judit, Csillaghy István.

Ez történt nálunk
A Pozsonyi Casinoban rendezett programok

1999

X. 7. — Egy ház halála és föltámadása. Frideczky János előadása a PC-nek otthont adó épület történetéről és jövőjéről.
X. 14. — A pozsonyi vértanúk. Mayer Judit előadása a 150 évvel ezelőtti eseményekről.
X. 21. — Azok a régi pozsonyi szüretek…
X. 28. —Csehszlovákia megalakulása és a mi életünk. Vadkerty Katalin előadása.
XI. 4. — A pozsonyi társasági élet 1936 és 1944 között. Krausz Nándorné Cottely Mária visszaemlékezése.
XI. 11. — Halotti beszéd. Bárdos Ágnes előadóestje.
XI. 18. — 1989. november 17. Grendel Lajos, Zászlós Gábor, Szigeti László előadása.
XI. 25. — A régi Pozsony zenei élete. Dr. Rajter Lajos tanár visszaemlékezése.
XI. 28. — A PC helyiségeinek fölszentelése dr. Halko József atya által.
XII. 2. — A PC 1. Közgyűlése
XII. 9. — Karácsonyi ünnepély a Corda Fratrum énekkar közreműködésével. Dr. Halko József atya előadása a vatikáni szent kapuról.
XII. 10 — Németh Zoltán irodalomkritikus értékelte Grendel Lajos Tömegsír c. regényét.
XII. 16. — Mesekarácsony. Haraszti Mária bemutatta a Lilium Aurum, Kalligram, Madách és AB-Art kiadók gyermekkönyveit.

2000

I 9. — Árverezés.
I 13. — A mi Jedlik Ányosunk. Lacza Tihamér, Ozogány Ernő előadása.
I. 20. — A pozsonyi klarissza zárda történetéről. Dr. Mészáros Klára előadása.
I. 27. — A pozsonyi Steiner könyvkereskedő család története. Steiner Selma visszaemlékezése.
II. 3. — A régi Pozsony legjelesebb tudományos intézményei és neves tudósai. PhDr. Molnár László előadása.
II. 10. — Pozsonyi műkedvelő színészek és színjátszó körök a húszas és harmincas években. Tallóczyné Grünwidl Lídia visszaemlékezései.
II. 17. — Koronázás — államalapítás. Kovács László előadása.
II. 24. — A József Attila Ifjúsági Klub megalakulása és működése a hatvanas években. Duray Miklós, Galán Géza visszaemlékezései.
III. 2. A Kalligram Kiadó és a Kalligram Alapítványt bemutatta Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, Prikler Lídia.
III. 9. — A szívemmel látlak. Dráfi Mátyás verses, zenés összeállítása.
III. 15. — Tisztelgés 1848 történelmi eseményeinek Koncsol László író előadása.
III. 16. — 1848-49 dalokban. Csaplár György műsora.
III. 23 — Lépésről lépésre. Frideczky János a tennivalókról, elképzelésekről, tervekről.
III. 30. — A reformkori országgyűlések Pozsonyban. Dr. Mészáros Klára előadása.
IV. 6. — Márai Sándorra emlékezünk. Dr. Turczel Lajos előadása, közreműködött Havasi Mária egyetemi hallgató.
IV. 13. — Pozsony első orvosi lapja, az 1865-ben megjelent Kórházi Szemle. Dr. Kiss László előadása.
IV. 20. — Menjünk a Golgotára! Méry Margit előadása a húsvéti ünnepkörről.
IV. 27. M. Nagy László Palócfödről jöttem c. fényképkiállításának megnyitása.
IV. 28. — Ötven éve nyílt meg ismét Pozsonyban magyar iskola. Az eseményeket Kulcsár Zsuzsa és a volt diákok idézték föl.
V. 4. — Anyák napja. A pozsonyi magyar óvodások műsora.
V. 5. — Rendületlenül. Irodalmi összeállítás a magyar millenium és az 1848-as szabadságharc tiszteletére.
V. 11. — Bartók Béla felvidéki magyar népdalgyűjtése. Előadó Ág Tibor, közreműködött Nagy István dudás és a csallóközkürti népdalkör tagjai.
V. 12. — Dr. Agócs Zoltán előadása a párkányi Mária Valéria híd fölújításáról.
V. 18. — Színes világegyetem. Dr. Bödök Zsigmond előadása.
V. 19. — A. Nagy László előadása a nemzeti kisebbségről.
V. 25. — II. Rákóczi Ferenc és kora. Kovács László előadása.
V. 26. — Magyar sajtótermékek az első Csehszlovák Köztársaságban. Dr. Turczel Lajos előadása.
VI. 1. — Dúdor István kiállítása a festő meg nem élt 50. születésnapja alkalmából. Megnyitotta dr. Farkas Veronika.
VI. 2. — CSEMADOK és kormányközelben. Előadó Miklósi Péter.
VI. 8. — A magyar kisebbség jogi helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban. Dr. Turczel Lajos előadása.
VI. 9. — A Magyarok Világszövetségének szerepe a Kárpát-medencében. Dobos László előadása.
VI. 15. — Koncsol László előadása a Kalligram Csallóközi Kiskönyvtár c. könyvsorozatáról.
VI. 16 — Ép testben ép lélek. Dr. Pálházy Béla előadása.
VI. 23. — Kirándulások, utazások. Előadó Muzsik Katalin.
VI. 29. Megemlékezés az elhúnyt Ordódy Katalin írónőről. Mayer Judit előadása a szabadságharc pozsonyi vértanúiról.
VI. 30. — Frideczky János, a PC elnökének köszöntése.
VII. 6. — Faludy György költő előadása életéről, munkásságáról. Közreműködött Tihanyi László gitárművész.
VII. 13. — A régi pozsonyi gyógyszertárak. Schlosser Fizely Bilek Veronika előadása.
VII. 20. — Strieženec Sándor és zenekarának műsora a PC udvarán.
VII. 27. — Gábor Dénes és Bay Zoltán, a XX. századi magyar fizika két csillaga. Lacza Tihamér, Ozogány Ernő előadása.
IX. 7. — A biodinamikus gazdálkodás. Dr. Mezey Ottóné előadása.
IX. 9. — A PC újraalapításának első évfordulója. A PC udvarán Kovács Kálmán és művész vendégei szolgáltatták a zenét.
IX. 14. — Megemlékezés Bartók Béla halálának 55. évfordulójáról. Gáffor Ilonka és Szamák Piroska személyes élményei a nagy zeneszerzővel kapcsolatban.
IX. 21. — Magyar tánckultúra a Felvidéken. Dr. Takács András előadása, közreműködtek a Szőttes táncosai.
IX. 28. — Kikezdte el a II. világháborút? Aich Péter előadása.
X. 5. — Brunszvik Teréz születésének 225. Évfordulója. Üvegesné dr. Hornyák Mária előadása.
X. 6. — Beszélgetés a Petőfi Emlékbizottság tagjaival — Staudt Mihállyal, Miklósi Péterrel, Brogyányi Mihállyal, Szabó Rezsővel.
X. 10. — Magyarics László pozsonyi tematikájú festményei kiállításának megnyitója.
X. 12. Dr. Vízkeleti András előadása az Árpád-házi szentek életéről.
X. 13. — Dr. Turczel Lajos előadása sportolóinkról az első Csehszlovák Köztársaságban és Zsigárdi László beszámolója az olimpiai eseményekről.
X. 19. — Feszty Árpád festő munkásságáról tartott előadást Czízi Feszty Zsuzsanna és Csízi László.
X. 21. — Az egészség megőrzésének és visszaállításának módjairól. Gúgyela Károly természetgyógyász előadása.
X. 26. — Megemlékezés 1956. október 23-ról. Előadó FónayJenő.
X. 27. — Pozsony zenei élete és a Pozsonyi Zenei Napok. Varga József előadása.
XI. 2. — Anonymus és a jog. Dr. Szádeczky Kardos Ilona előadása.
XI. 3. — A pozsonyi temetők. Előadó ifj. Brogyányi Mihály.
XI. 9. — Méry Margit előadása a templomok fölszentelésének emlékünnepeiről, a búcsúkról.
XI. 16. — Szlovákia és az EU bővítése. Beszélgetés Duka Zólyomi Árpád képviselővel.
XI. 17. — Öregdiákok találkozója. Tőzsér Árpád, Koncsol László, Cselényi László a pozsonyi diákévekről.
XI. 23. — Nem csak nyelvében, jelképeiben is él a nemzet. Pécsi L. Dániel előadása.
XI. 30. — Dr. Kiss László előadása Pávay Vajna Lászlóról, a pozsonyi kórház 150 év előtti főorvosáról.
XII. 1. — Egy nő szerepe vezető beosztásban. Beszélgetés Molnár Rozáliával.
XII. 7. — A Szent Korona ezer arca c. díszkönyvet bemutatják az alkotók Fekete György és Sunyovszky Szilvia.
XII. 8. — Beszélgetés Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel az emberi jogokról.
XII. 14. — A PC rendes közgyűlése.
XII. 15. — A Corda Fratrum énekkar karácsonyi műsora.
XII. 21. — Betlehemi láng a PC-ben. A cserkészek betlehemes játéka.

A mester közöttünk

Az alapszabály értelmében a Pozsony Casino alapvető feladatának tartja a kultúra és a hagyomány ápolását, elsősorban persze pozsonyi vonatkozásban. Ezért érthető figyelmet keltett dr. Rajter Lajos tanár úr, a Pozsonyi Casino tiszteletbeli tagjának látogatása körünkben. A rá jellemző frissességgel mesélte a pozsonyi zenei élettel kapcsolatos emlékeit, amelyek szinte elválaszthatatlanok saját tevékenységétől. A mester színes, érdekfeszítő előadása minden várakozást fölülmúlt.
A terem az utolsó helyig megtelt, még a folyosón is álltak, amikor saját kompozíciója kíséretében bevonult (előadását egyébként szintén egyik szerzeményének részlete zárta). Bizony jól tette, aki eljött, hiszen — miként ez szomorúan tudomásul kellett vegyük — ez volt utolsóelőtti nyilvános szereplése.
Elbeszélése gyermekkorától ívelt a jelenig, frissen, mindenre és mindenkire emlékezve, a rá jellemző szerénységgel, humorral, a kiváló szakember és művész fölényével és mégsem fölényesen. Igaz embert és nagyszerű művészt gyászolunk benne nemcsak mi, a PC tagjai, hanem mindenki, akinek művészetével oly sok szép percet ajándékozott. Azzal büszkélkedhetünk, hogy tiszteletbeli tagságát őszinte örömmel fogadta, hogy számára a legtermészetesebb dolog volt eljönni közénk. Megtisztelő látogatása örök fénypont marad a Pozsonyi Casino történetében.
(ai)

A Steiner könyvesbolt

Városunk egyik legrégibb üzlete, amely ma is létezik, a Steiner könyvesbolt. Megalapítása óta rengeteg változáson ment keresztül, története egyúttal egy becsületes, szorgalmas, a háborúban tragikus sorsú zsidó család története is. E fordulatokban gazdag élet Pozsony utóbbi 150-éves történetének szerves része — ezt közelítette meg előadásában a cég mostani teste-lelke Steiner Selma, aki fáradtságot, akadályt nem ismerve újította föl az üzletet az 1989-es fordulat után. A finom humorral főszerezett visszaemlékezései jól példázták, hogyan lehet valaki más, de mégsem idegen, ellenkezőleg: közénk tartozó. Fontos üzenet ez számunkra.
(ai)

Palócföldről jöttem

A Pozsonyi Casino első saját rendezésű kiállításán M. Nagy László fotóművész mutatkozott be. A nagysikerű kiállítást Koncsol László nyitotta meg. Ő mutatott rá: ezek nem egyszerű szociofotók, hanem sokatmondó történetek is, szinte novellák. A művész elképesztő tárgyilagossággal egy-egy életutat érzékel, a szülőföld lelkét ábrázolja végtelen szeretettel és alázattal.
(ai)

Bartók népdalgyűjtése

Ág Tibor nagymegyeri népzenekutató Bartók Béla felvidéki népdalgyűjtéseiről adott elő. Főként Bartók pozsonyi éveiről, a nagymegyeri gyűjtőútjairól és a nevezetes „honti igrictalálkozóról” hallhattunk érdekes és értékes beszámolót. Az előadást Nagy István furulya- és dudajátékos tette színesebbé. Nagy élmény volt a PC tagsága számára a Csallóközkürti Népdalkör menyecskéinek csallóközi népdalokból álló csodálatos repertoárja.
(sz)

Csillagok az égen

Május harmadik csütörtökén kaszinónk tagsága és a vendégek a természettudományokkal ismerkedhettek. Dr. Bödők Zsigmond csilagász, a Tátralomnici Obszervatórium tudományos munkatársa osztotta meg velünk a csillagászok csendes magányát. Gyönyörű diafelvételei láttán és érdekes előadása alapján képet alkothattunk a különleges és furcsa természeti jelenségekről, amelyeket még a szakember is csak ritkán láthat és kaphat lencsvégre.
(sz)

A Nagyságos Fejedelemről

Kovács László történelem szakos tanárt, a somorjai gimnázium igazgatóját ismerte már a PC tagsága, amikor immár második alkalommal adott elő — ezúttal II. Rákóczi Ferencről, a Nagyságos Fejedelemről, természetesen a tőle megszokott bravúrral. Olyan adalékokat közölt történelmünk e jeles alakjáról, amelyeket eddig még nemigen volt alkalmunk hallani. Szívesen várjuk vissza máskor is.
(sz)

Dúdor-kiállítás

Július elején értékes kiállítással leptük meg tagságunkat. Dúdor István grafikáinak adott otthont a Pozsonyi Casino kiállítóterme a komáromi és dunaszerdahelyi tárlatot követően. A Gyémánthegyen című kiállítást Dr. Farkas Veronika komáromi művészettörténész nyitotta meg a művész meg nem élt 50. születésnapja alkalmából. A megnyitót Rácz Csaba f.h. gordonkajátéka gazdagította. A művész lekéri intézetben rajzolt portréit a Bettes István költő válogatta József Attila versidézetek egészítették ki.
(sz)

Faludy György

Jeles napként könyveltük el, amikor Pozsonyba látogatott és a PC vendége volt a 90. életévét ebben az évben betöltő Faludy György költő és műfordító Budapestről. Életútjáról szóló élvezetes beszámolóját tartalmas, késő estébe nyúló bensőséges beszélgetés követte. A találkozót Tihanyi László gitárművész előadása tette teljessé. Faludy mester Villon-versfordításait tolmácsolta mindnyájunk nagy örömére. Az elmúlt évad egyik legemlékezetesebb műsoraként tartjuk számon.
(sz)

Bartókra emlékeztünk

A PC első évfordulójának ünnepségét követő második szeptemberi csütörtökön megemlékeztünk a magyar zene legnagyobb alakjának, Bartók Béla halálának 55. évfordulójáról. A Pozsonyi Casino tagjai és ez alkalommal egyúttal vendégei Szamák Piroska nyugdíjas zenetanárnő és Gáfforné Magyar Ilonka zongoraművésznő voltak. Élvezetes beszámolójukat hallhattuk, hiszen minden, amit elmondtak, személyes tapasztalatuk, élményük volt: a Mestert személyesen ismerték.
(sz)

A pozsonyi Kórházi Szemle

Dr. Kiss László, a Felvidék orvostörténeti kutatója, ismeretterjesztő könyvek írója pozsonyi vonatkozású témákról tart előadássorozatot. Első előadása az 1865-ben létrehozott Kórházi Szemle folyóiratról szólt, annak történetéről, alakulásáról, fejlődéséről. Szerzői orvosi szaktekintélyek voltak, akik a Magyar Királyi és Állami Kórházban dolgoztak. Az itt végzett nemes munkájukról, küzdelmeikről, felfedezéseikről kaphatott hiteles tájékoztatást az olvasó. A lap főszerkesztője Kanka Károly főorvos volt. Az előadás sikere bizonyítja, hogy a sorozat hosszú életű lesz. Második előadása Pávay-Vajna Gáborról, a pozsonyi kórház főorvosáról, tüdőgyógyászról szólt, akinek 2001-ben lesz születésének 150. évfordulója. Reméljük a PC tagsága még sokszor találkozhat dr. Kiss Lászlóval, aki szaktudását mesteri előadói közvetlenséggel átszőtt emberszeretetével, lebilincselő stílusban adta át hallgatóinak.
(cs)

A pozsonyi vértanúk

Az előadó, Mayer Judit röviden vázolta, mi minden történt Pozsonyban 1848 tavaszán, s milyen szerepet töltött be a város a következő időszakban. Attól kezdve, hogy Görgey tábornok 1848 decemberében kivonult Pozsonyból, s hogy az osztrák csapatok nyomban ezután bevonultak ide, az egész vármegyében statárium lépett életbe. Az első kivégzés már 1849 januárjában megtörtént. Az előadó fölsorolta azt a tizenhárom személyt, akiket 1849 július végéig Pozsonyban kivégeztek. ismertette az egyes személyek ellen felhozott vádakat, részletesebben a pozsonyi másodalispán Petőcz György, és Rázga Pál evangélikus lelkész sorsával foglalkozott. Elmondta, összesen hány egyéb ítéletet hoztak Pozsonyban, mikor járt itt a teljhatalommal felruházott Haynau táborszernagy. Megemlékezett Pozsony város három szülöttjéről — Batthyány Lajos miniszterelnökről, Jeszenák János nyitrai főispánról és Aulich Lajos tábornokról —, akiket szintén kivégeztek, de nem Pozsonyban. Külön említette a szintén pozsonyi születésű Rómer Flóris Ferencet, a későbbi híres régészt, akit nyolc évi súlyos várfogságra ítélt a pozsonyi hadi törvényszék, és Gasparich Kilit szerzetest, akit 1853 szeptemberében végeztek ki Pozsonyban.
(m)

Múlt és jövő
Néhány gondolat a PC II. közgyűlésén elhangzott elnöki beszámolóból és zárszóból

Egy év telt el azóta, hogy itt valami érezhetően elindult, életre kelt, s ennek létjogosultságát bizonyítja a mai nap, a PC II. közgyűlése. Amit 1999. szeptember 9-én elindítottunk, életképes a mában, sőt, úgy érezzük, a jövőben is. Ha az elmúlt időszakot értékeljük, mind szellemi, mind anyagi gyarapodásról beszélhetünk.
Az előadóteremben a kerti székek helyett rendes székek vannak már, van zongoránk, rövidesen beindul a könyvkölcsönzés is, mivel könyvtárunkat egy lelkes csoport elrendezte, beindultak a törzsasztali találkozók, társasjátékaink vannak — szóval a munka és a szórakozás különböző formája beindult a Casinoban. Jó lenne, ha ezeket a törzsasztali találkozásokat, ahol nem csupán adni, de jóval többet kapni is lehet, többen látogatnák. Érdekes emberek, sohasem hallott történetek színhelyei ezek az összejövetelek.
A programokat illetően elmondhatom, hogy voltak jó és nagyon jó műsorok, fajsúlyosak, értékesek, szellemdúsak, tárgyilagosak, lélekerőt sugárzók, építő szelleműek. Tudományos, történelmi tárgykörű előadásaink joggal megragadták a hallgatóságot.
A jövőben kiállítás-sorozatot szeretnénk elindítani, elsőként Reindl Ida textilművész mutatkozik be 2001. január 16-án. A tagságtól függ a további kiállítások igénylése, megvalósítása. Közös kirándulásokat is szeretnénk szervezni a jövőben — az útvonal kiválasztása, megszervezése szintén a tagságtól függ. Továbbra is a családi ünnepek, évfordulók megünneplésének a színhelye lehet a Casino, a tagság nyugodtan élhet ezzel a lehetőséggel.
Végeztünk egy fölmérést, ennek tanulsága szerint az előadásokra a csütörtöki nap a legalkalmasabb nap, így a jövőben is ehhez fogunk igazodni, bár természetesen más napokon is lesz program. Minden a tagságtól függ, csak akarni kell. Az elmúlt év tanúsítja, mi mindent tudunk megvalósítani, ha közös erővel közös célt követünk. Ehhez kívánok sok sikert. Ha majd egy év múlva újra találkozunk a közgyűlésen, remélem, újabb szép dolgokat tudhatunk a magunkénak.

A háznagyok intézménye

Nem is olyan régen ünnepeltük a Pozsonyi Casino újraalapításának évfordulóját (mintha csak tegnap lett volna!), s máris úgy érezzük, ősidők óta ez természetes találkozóhelyünk. Kit is dicsér ez? A Pozsonyi Casinot? Minket? Hiszen a PC mi vagyunk. Mindnyájan a PC vendégei vagyunk, de valahol szellemi otthonunk is — vendégek és vendéglátók egyszerre.
Legjobban ezt talán éppen a háznagyok intézménye érzékeli. A háznagy az, aki a háziasszony/háziúr szerepében gondoskodik a látogatókról, a programok gördülékenységéről, a különböző kisebb-nagyobb problémákat kezeli (nagyobb egyelőre szerencsére nem igen akadt), vagyis lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, s minden rendben legyen.
A háznagyi szolgálat mottója (szolgálatot vállalni nem kötelező, ígéretet betartani igen) közügy lett. Van, aki megtisztelve érzi magát, hogy bizalommal fordultunk hozzá, van, aki szent kötelességének tartja, hogy így segítse a Casinot, s örömmel teszi, de mindenki, akinek ideje engedte, a legnagyobb természetességgel, becsülettel látta el teendőit. Hiszen magunkért tesszük, közösségünk érdekében! Ezért mindenkinek, aki részt vett e munkában, hálával, köszönettel tartozunk. A PC sikeres tevékenysége sokban éppen a háznagyoknak köszönhető. S minden okunk megvan arra, hogy bízzunk benne: ez a jövőben is így marad. Hogy a Pozsonyi Casino a háznagyok védőszárnya alatt továbbra is az a biztonságos, kellemes hely lesz, ahova szívesen járunk okulni, szórakozni, közös ügyeinket megbeszélni, ahol mindig jól érezzük magunkat.

(ai)

A konyha

A Pozsonyi Casino nélkülözhetetlen része a konyha. A tagok és a vendégek az étlapból választhatják ki megrendelésüket. Vannak, akik szívesen vacsoráznak itt a kellemes környezetben, asztaltársaságok borozgatnak, a fiatalok többnyire a sört részesítik előnyben. Előzetes megbeszélés alapján a PC tagjai számára soron kívül is rendelkezésre áll a konyha (születésnap, érettségi találkozó stb.).
A minőség megítélése természetesen elsősorban a vendégek dolga. Véleményük a napi háznagyok naplójából is kiolvasható. Hadd idézzek ebből: „Elismerést érdemel és főként dicséretet a PC kedves szakácsnéja, aki a világ legsűrűbb, legbablevesebb bablevesét főzi.” (Kovács Attila) „A konyha kifogástalanul működött, mint általában.” (Horváth Adrián) „Külön köszönet a Gál családnak a finom menüért és a példás kiszolgálásért.” (Garai Etelka) „A konyha *****-os lenne az Óvárosi Újság értékelése szerint. Mindent köszönünk.” (Oroszné Hollósi Katalin)
A konstruktív, hozzáértő hozzászólásokat persze szívesen látom, hiszen a PC tagjainak, vendégeinek elégedettsége elsőrendű célom.

Gál Tamás, konyhafőnök

Így látom én

Az egyetem merőben más légköre után van egy hely, ahova elmehetek, ahol „egyenesbe ér a lelkem”, anyanyelvemen társaloghatok, bolondozhatok a kortársaimmal, szóval más világba csöppenek. Kötetlen beszélgetések, minden arc ismerős, az itt tanuló magyar egyetemisták törzshelye lett a Pozsonyi Casino. A műszakira járó diákok nem nagyon ismerik a humán tagozatosokat, itt viszont az ismeretségkötés az akciók természetes velejárója.
A PC nélkül mindez nem volna. A diáknak a napi sajtó is drága. Ezt is megtaláltuk itt. Kár, hogy műszaki újságok még nincsenek, de gondolom, ami késik, nem múlik. Az is jó, hogy a konyhafőnök fiatal, az árak emberiek, szóval nekünk itt jó. A műsoros estekre is eljárunk, bár nem rendszeresen, mivel az egész napi egyetemi elfoglaltság után nehéz újabb előadásra beülni. De megismertük a pozsonyiakat, s az idősebb korosztályt, amelyet csak hallomásból ismertünk, s ez sokat jelent számunkra. Azt azonban látjuk, s hiányoljuk, hogy kevesebben vannak a középkorúak, kevés harmincas, negyvenes jár ide. Idővel talán megjelenik ez a korosztály is, egyelőre a diákok és az ötvenen fölüliek kedvenc helye.
Megalakult a diákok színjátszó csoportja, itt gyakorolnak, s ez újabb színfoltja diákéletünknek. Szerdán a filmvetítésekre is eljárunk. S ha műszaki gondok vannak a műsorokkal, kiállításokkal kapcsolatban, szívesen rendelkezésre állunk.
Bánki Tamás

Mint régi pozsonyi, aki ismertem a háború előtti Polgári Kaszinó életét, örömmel fogadtam a Pozsonyi Casino megalapításának hírét. Kitűzött céljait, a pozsonyi társadalmi élet megújulását, a nemzedékek közötti megértést, a hagyományok ápolását az eddigi rendezvények, előadások, kiállítások jól szolgálták. A különböző érdeklődésű tagoknak lehetőséget ad, hogy tehetségük és kedvük szerint aktívan is bekapcsolódjanak az egyesület életébe.
A Pozsonyi Casinot barátságos és családias légköre és hangulata miatt a rendezvényeken kívül is szívesen fölkeressük, mert összehozza az elmúlt években és évtizedekben a városban szétszórtan, elkülönülten élő magyarokat. Ezért köszönettel tartozunk.
Dr. Bertha Géza

Az elmúlt év több bánatot, mint örömet hozott a világnak. Minket, pozsonyi magyar polgárokat azonban kivételesen nagy örömmel ajándékozott meg. Megalakult a Pozsonyi Casino, amely lehetőséget teremtett a magyar polgárságnak a szabadidő hasznos és kellemes eltöltéséhez. A szép és kellemes környezetben bor vagy kávé mellett ápolhatjuk a régi barátságokat és új ismeretségek is alakulnak. Alkalom nyílik, hogy összejöveteleket rendezzünk, zavartalanul ünnepeljük meg a születés- vagy névnapokat, érettségi találkozókat szervezzünk stb., ízletes és jó ételeket fogyasszunk. És ami a legfontosabb: a többségében magas színvonalú kulturális rendezvényeken, előadásokon vehetünk részt. Mindezért a köszönet elsősorban elnökünket illeti.
Csillaghy István

Amikor Casinonk megalakult, nagyon boldog voltam, nagyszerű ötletnek tartottam és tartom ma is. Nemcsak az érdekes, tartalmas előadásokat tartom jónak, az ismerősökkel eltöltött idő is nagyon kellemes. Nyáron csodálatos az olaszos kertben üldögélve beszélgetni. Remélem, hogy ez a kedves baráti hangulat, a szíves viszony olyan ismerősökkel, akikkel máshol nem találkozhatunk, továbbra is megmarad. No, és a konyha! Jó tudat, hogy összejöveteleket, ünnepi ebédeket, születésnapokat, találkozókat lehet rendezni. A kedves, figyelmes, családias hangulatú kiszolgálás nagyon jól esik a mai, sokszor közömbös, néha kíméletlen világban. Ha csak tudok, erőm és egészségem megengedi, bizonyára el fogok járni a rendezvényekre, s magam is fogok alkalmi összejöveteleket rendezni. A májusi 61. érettségi találkozónk minden gondját levette vállamról a Casino. Nagyon örülök, hogy a nálam jóval fiatalabbakkal is találkozhatok, s hogy oly lelkes gárda segít Frideczky Jánosnak, az újraalapítónak a Pozsonyi Casino szép munkájában.
Krausz Nándorné sz. Cottely Mária

2000 szeptemberében ünnepelte a Pozsonyi Casino újjáalakításának első évfordulóját. Egyrészt mintha csak tegnap lett volna, másrészt szinte hihetetlen, hogy csak egy éve történt. Megalakulása kisebb csodának számított a pozsonyi magyarság körében. Egy év alatt annyira életünk részévé vált, hogy azon csodálkozunk: miért nem alakult meg már régebben? Nem csak színvonalas előadásai, rendezvényei adják varázsát, hanem maga a lehetőség, hogy Pozsony központjában van egy hely, ahova az ember naponta betérhet, találkozhat ismerősökkel, barátokkal, ahol érezni az egykori Pozsony hangulatát, ahol a különböző nemzedékekhez tartozó emberek közösséggé kovácsolódnak. Úgy gondolom, mindnyájunk feladata lehetőségeinkhez mérten hozzájárulni, hogy a Casino a következő években tovább épüljön, szépüljön közösségünk javára.
Ifj. Brogyányi Mihály

Sok évtizedes szünetelés után megújult egy régi pozsonyi hagyomány. Egy patinás óvárosi házban megnyílt a megújult Pozsonyi Casino. Mit jelent ez nekem? Elsősorban tradíciót, egy kis nosztalgiát, lehetőséget elbeszélgetni és visszaemlékezni a régi Pozsonyra. Az én korosztályom még emlékszik a második világháború utáni, a „nagy rombolás” előtti városra. Annál érdekesebb a még idősebbektől hallani a két háború közötti Pozsonyról, azokról az évekről, amikor még mozgalmas magyar élet volt városunkban. Sok információt nyújtanak a Casino rendezte érdekes, magas színvonalú történelmi és más témájú előadások is. Köszönjük Frideczky Jánosnak, hogy megvalósította vízióját és fölújította a Pozsonyi Casinot.
Institoris Sándor

Szeretek járni a Pozsonyi Casinoba, mert mindig érdekes és értékes előadásokat hallok. Sok ismerősömmel találkozom, akiket már évek óta nem láttam és most szívesen elbeszélgetünk, de új emberekkel is kapcsolatba kerülök, akik a régi pozsonyi emlékeket elevenítik föl. A Casinónak az épülete is patinás, szépek a virágok, rendezett a környezet és kitűnő a konyhája. A régi pozsonyiak végre megtalálták egymást és csak rajtunk múlik, hogy ez a kellemes társaság még hosszú évekig együtt maradjon és mindig tudjon valami újat mondani egymásnak.
Ozsvald Árpád

PC. Aki tudni akarja, mit jelent a rövidítés, földgolyónk bármelyik pontján ugyanazt a választ kapja: Personal Computer. Személyi számítógép.
Ez a két betű látható egy csengő mellett is az egyik pozsony-óvárosi kapualjban. A kapu azonban nem a számítástechnika birodalmába vezet, hanem egy hangulatos udvarba. Üde zöldjét romokból feltámadt és megszépült házfalak övezik. Mögöttük a barátságos helyiségek. Itt a közös múltra emlékezés fiatalít, a szent hagyományok ápolása nemesít, a biztató jövőn munkálkodás erősít testet és lelket. A csengő melletti két betű ugyanis annak a Pozsonyi Casinonak a rövidítése, amelynek szellemét a barna ingek, fekete csizmák és vörös lobogók embertelen évtizedei sem tudták eltiporni, amely 1999-ben egy céltudatos férfi és maroknyi csapata fáradozásának koronájaként újjászületett, hogy alig egy év elteltével vonzóbb és életképesebb legyen, mint valaha.
Az a másik PC az agy diadala, ez a PC a szívé. Köszönet érte!
Stadtrucker Ernő

Pozsonyi emlékek őrzői

A Pozsonyi Casino látogatói közül nem mindenki hallott arról, hogy városunkban évtizedek óta létezik egy kis (férfi)asztaltársaság, amelynek tagjait (többek között) némi nosztalgia is arra készteti, hogy havonta találkozzanak. Pozsonyi emlékek őrzői ők, a Schiefe Pippe tagjai.
Az első világháború vége óta városunkban is megnehezült az idők járása, ezért az asztaltársaság kisebb-nagyobb megszakításokkal hol itt, hol ott találkozott. Az utóbbi időben kedvező változás állt be: a társaság tagjai nem vándormadarak többé, hiszen a Pozsonyi Casinóban jöhetnek össze, ahol zavartalanul élvezhetik az asztaltársak emlékeivel kapcsolatos érdekes, körbejáró történeteket, amelyek annak idején széppé tették apáink, nagyapáink világát.
Egyes tagjaink szerint az asztaltársaság gyökerei a Monarchia késői éveibe nyúlnak vissza. Állításukat a családi levéltárakból, albumokból előkerült fényképekkel támasztják alá. Az emlékekhez fűzött színes történetek nagymestere, a társaság egyik oszlopos tagja, körünkből a közelmúltban 92 évesen örökre eltávozott Hackenberger Béla volt.
Az asztaltársaság tagjai biztosak benne, hogy a pozsonyi emlékek gyűjtőinek szelleme továbbra is jelen lesz városunk múltjának őrzői között.

Hasák Vilmos

A sírok is hozzánk tartoznak

Az emléktáblákat és temetőket gondozó csoport 2000. szeptemberében alakult meg, hogy a pozsonyi magyarság sokéves mulasztását törlessze. Városunk az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult. Nemcsak házak, utcák, terek tűntek el, hanem a lakosság nagyrészt kicserélődött, megváltozott a nemzetiségi összetétel is. A legnagyobb pusztítást azonban a feledés okozta. Pozsonyban az elmúlt évszázadokban számtalan olyan jelentős személyiség született, élt, alkotott, vagy éppenséggel itt halt meg és itt van eltemetve, akikre nem csak mi pozsonyiak, hanem az egész nemzet méltán lehet büszke. Csoportunk föladata, hogy ezen személyiségek sírjait, emléktábláit fölkutassa, számba vegye, lehetőség szerint fölújítsa és gondozza, megóvja a feledéstől, mert szebb jövőre csak az a nemzet érdemes, amely megbecsüli a múltat.

Ifj. Brogyányi Mihály

A vendégkönyv

Az bizonyára a véletlen műve, hogy a Pozsonyi Casino épülete nem messze áll az egykori Pozsonyi Akadémia épületétől, az viszont már nem véletlen, hogy Jedlik Ányos szelleme itt a Casinóban teljesen otthonosan, mondhatni a családtag természetességével foglalt helyet közöttünk. Hogy médiumként közvetíthettük, az nem a mi érdemünk, de örömmel vállaltuk.
Lacza Tihamér és Ozogány Ernő

Nagy örömmel vettem részt a mai értékes előadáson. Remélem még többször vehetek részt a Pozsonyi Casino estjén.
Edith Osvald – Osvald Árpádné, Winterthur, Svájc

Vielen Dank für die Gelegenheit, die mir seitens des PC geboten wurde, über Pressburg, über meine Familie erzählen zu dürfen! Besonderer Dank geht an Peter Aich. Behalten Sie mich auch in guter Erinnerung.
Selma Steiner, Antquarin, Bratislava, Pozsony, Pressburg

Örömmel jöttem erre a patinás helyre, s külön örültem annak, hogy ennyien érdeklődnek nemzeti történelmünk iránt.
Kovács László

A József Attila Ifjúsági klubra emlékezve — abban a reményben, hogy a Pozsonyi Casino összefogja nemcsak a mai generációnkat, de a város és az ország legjobb szellemi erőit is!
Galán Géza és Duray Miklós

Köszönöm, hogy jelen lehettem ezen a nemzetmegtartó, megható eseményen.
Farkas Géza tanácsos, magyar nagykövetség

Nagyon örülök, hogy végre megjelenhettem és előadást tarthattam a Pozsonyi Casinóban. Eddig a betegség tartott vissza a bekapcsolódástól. Meglepett a Casino nagy népszerűsége, tagjainak nagy száma. A további fejlődéshez is sok jót kívánok.
Turczel Lajos

Boldogan jöttem ide!
Esterházy Alice

Öröm és boldogság volt itt ülnöm ebben a palotában a pozsonyi régi várfal mellett ennyi kitűnő emberrel — míg szelídebben kezdett alkonyodni a heves nap után — és az új atmoszférában a régi Pozsonyra is gondolhattam — búvár Kundtól Mária királynőn át Széchenyi Istvánig és tovább. Sok szeretettel mindketten:
Faludy György és Tihanyi László

A Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság tagjai számára nagy öröm és megtiszteltetés volt, hogy érdeklődő és ügyszerető közönség előtt számolhattak be a ma még Ligetfaluban álló Petőfi-szobor áthelyezésének és restaurálásának terveiről. Ez KÖZÜGY!
Miklósi Péter, Staudt Mihály, Brogyányi Mihály, Szabó Rezső

Ilyenkor jó MAGYARNAK lenni! Nagyon örülök, hogy itt lehettem, egy rövid látogatás itt, nagy összefogást eredményezhet otthon. Remélem így lesz.
Fónay Jenő

Öröm itt Pozsonyban, a Felvidéken, felvidéki témáról, felvidéki szívvel felvidékieknek beszélni. Köszönöm a meghívást és a kedves fogadtatást.
Dr. Szádeczky Kardos Irma

Nagyon örülünk, hogy itt lehettünk Jancsi jóvoltából. Sikerült édesapám nyomdokába lépni és a körképről és Feszty Árpádról előadást tartani. Köszönjük.
Feszty Zsuzsa

Köszönöm, hogy beszélhettem a Csallóközi Kiskönyvtárról és a dióspatonyi kutatásaimról. Könyvről könyvre jönnek elő a régió 1100évének titkai. Mindennél szebb az, hogy egy olyan magyar néptömegnek, amely végképp semmit, legfeljebb népmeséket és mondákat ismert a múltjáról, előbb-utóbb megmutathatjuk a teljes vagy majdnem teljes múltját, ezáltal pedig erős öntudattal és emelt fővel járhat-kelhet majd a világban.
Koncsol László

Örömmel tettem eleget a meghívásnak, mindig hálás feladat előadni értő közönségnek. Bármikor szívesen visszatérek a Pozsonyi Casino társaságába.
Bödők Zsigmond, „égszerész”

Nagyon köszönjük a lehetőséget, hogy a Pozsonyi Casino közönségének játszhattunk. Nagyon jól éreztük magunkat, amennyiben lehet, még visszatérünk egyszer.
Vincze László, Zalaegerszeg és Michaela Reiche, Regensburg

Boldog vagyok, hogy a Pozsonyi Casinóban megrendezhettük Dúdor István Gyémánthegyen c. kiállítását. Jó, hogy a 20-30 éve látott barátok rendületlen hittel a helyükön vannak, csillog a szemük és nem feledték, mik az igazi értékek. Köszönöm Istennek ezeket a találkozásokat, a fiatal barátok önzetlen segítségét. Ezek az események jelzik, hogy nemcsak múltunk, jelenünk van, de biztosított jövőnk is. Így legyen, áldjon bennünket a Mindenható Isten.
Farkas Veronika

Köszönöm a lehetőséget, hogy bemutathattam palóc hazám néhány arcát. Külön köszönöm Koncsol Lászlónak, hogy drága idejéből talált fotóim bemutatására néhány percet. Ha valakinek örömet szereztek fotóim, megérte.
Nagy László

Elképzeléseink, terveink

Amióta az ujjá született Pozsonyi Casino működik, néhány hónap telt el. Rövid idő ez, mégis sok minden történt. A rendszeres csütörtöki előadáshoz a pénteki is társult, több törzsasztal-társaság alakult, hetente folyik a német konverzáció. A tagok házassági és egyéb jubileumi ünnepségeket rendeznek a Casino helyiségeiben. A diákhálózat összejöveteleket és filmvetítéseket rendez rendszeresen, a pozsonyi magyar gimnázium színjátszó csoportja itt tartja próbáit.
Elégedettek lehetnénk, mégsem vagyunk azok. A választmány még vonzóbbá szeretné tenni a Casinot. Elképzeléseink szerint bővíteni kéne a törzsasztalokat érdeklődési területek alapján. A kötetlen közös zenélést is rendszeresíteni, táncrendezvényeket, valamint zenés műsorokat, s. emellett névnapi köszöntőket is szeretnénk rendezni. A német konverzáción kívül jó volna más nyelvű konverzációt is bevezetni. A kiállítások jó visszhangja azt sugallja, hogy rendszeresíteni kéne. A közeljövőben remélhetőleg megnyílik a PC könyvtára az összes tag számára. A sikeres előadásokat természetesen folytatni kell, de bővíteni kellene professzionálisan vezetett beszélgetésekkel, s mozielőadásokat is rendezni a tagok számára. Lassan talán beindulnak a társasjátékos délutánok és a kirándulások is. Fontos lenne megszervezni a segítségre szoruló és a segítséget nyújtók rendszeres találkozásait. Az együttműködés rendkívül fontos dolog, ezért kell az internetbe is bekapcsolódni, s itt többek között ismerkedési rovatot szerkeszteni, de a hasonló társulásokkal is együtt szeretnénk működni, közös programokat szervezni, ami lehetővé tenné a nagyvonalúbb rendezvényeket.
Elvben minden elképzelhető, ami nem ütközik az Alapszabályba. A tagok javaslatait, ötleteit, tanácsait a választmány mindig szívesen fogadja, hiszen a Pozsonyi Casino a tagokért van, nem fordítva. Az Alapszabály értelmében elsősorban konkrét, aktív javaslatokat várunk: mit javasolok és mit tudok ennek érdekében én tenni. Mert ezek az ötletek a legértékesebbek, csak így tudjuk közös erővel társas életünket szebbé, gazdagabbá tenni.

Frideczky János

A PC támogatói:

A PC évkönyvének kiadását támogatták:

AB-ART
Gabron Frigyes
GÁL György
GRAND PRESS
KÖNÖZSI László
MIHAJLOVICS József régiségkereskedése Pozsony, Széplak u. 12, Komárom, Nádor u. 14/B
M. NAGY László
SAMARJAY Zoltán
SCHUSTER György
STEINER Selma
Minden támogatónknak hálás köszönetet mond az évkönyv szerkesztősége.
Az évkönyvet összeállították: Aich Péter, Csizmár Eszter, Petőcz Csilla. Grafikai elrendezés: artmill. Korrektor: Csanaky Eleonóra. Fotók: Könözsi László. Címkép: M. Nagy László. Belső használatra. Nyomdai kivitelezés: Pelikán.