Címke: Frideczky János

A PC jelene

Miután 1945 tavaszán a régi Pozsonyi Casinót a történelmi események sodrában erőszakkal megszüntették, a Casino egyre inkább már csak az idősebbek halványuló emlékévé vált. Utolsó életjelére tiszteletbeli tagunk, dr. Bertha Géza hívta föl figyelmünket: egy meghívó szerint ugyanis 1945. március 28-ra hívták össze a rendes közgyűlést, de ez valószínűleg már nem jött össze, hiszen alig néhány nappal később már Pozsonyban voltak az oroszok és a Kassai Kormányprogram, majd később a hírhedt Beneš-dekrétumok értelmében egy ilyen szervezet számára nem volt hely. Ezen a kommunizmus meddő építgetése sem változtatott, csupán egyenruhában járhattunk és gondolkodhattunk.
Új lehetőséget az a váltás hozott, amely 1989-ben átrajzolta Kelet-Európa politikai térképét. Még tíz évnek kellett eltelnie, hogy a helyzet kissé kitisztuljon, s beérjenek az emlékezet mélyén szunnyadó gondolatok. „1999. március 28-án történt valami…”, olvashatjuk a Pozsonyi Casino „újkori” történetének első évkönyvében. Ekkor jött ugyanis össze az a társaság, amely Frideczky János ötletét, a Pozsonyi Casino újraélesztését magáévá tette és lefektette azokat az alapokat, amelyeken új útra indult a pozsonyi magyarság társasági élete.
A különböző ágas-bogas szervezési és hivatalos ügyek elintézése után 1999. szeptember 9-én aztán megnyílhatott a Nester-házban a Pozsonyi Casino, mégpedig a vártnál nagyobb sikerrel. Nyilvánvaló volt: Frideczky János gondolata rátapintott arra, ami mintha a levegőben lett volna, aminek szükségét nyilván sokan érezték, csak nem fogalmazódott meg bennük. Az előkészítő bizottság nagy gonddal, körültekintően mérlegelte a lehetőségeket, hiszen arról volt szó, hogy a régi kaszinó hagyományait kövessük más körülmények között, egy teljesen más világban a huszadik század alkonyán. Az első hónapok próbamenete után hamarosan kialakultak azok a tevékenységi formák, amelyek beváltak, s máig jól működnek.
1999. december 2-án jött össze az első közgyűlés, amely megválasztotta a választmányt. Ez intézi a PC ügyeit, ez állítja össze a havi programot — egyébként a tagság hathatós segítségével, hiszen sok ötlet, javaslat éppen tőle származik. A tagság soraiból kerülnek elő a napi háznagyok is, akiknek feladata, hogy a PC mindennapi élete gördülékeny, problémamentes legyen, hogy minden nap legyen a kaszinóban valaki, aki tulajdonképpen a választmányt képviseli, a fölmerülő gondokat megoldja, vagy az illetékes helyre továbbítja. Ez az aktív tagság egyik formája, hiszen az alapszabály értelmében minden tagnak nemcsak joga, hanem kötelessége is hozzájárulni a PC sikeres működéséhez.
Hamarosan kialakult a program struktúrája. Ez igen változatos, bár a hangsúly elsősorban a különböző témájú előadásokon van. Ezek keretében azonban voltak beszélgetések, könyvbemutatók, s egyes könyvkiadóink bemutatkozása. Külön említést érdemel a PC Mozgóképszínháza, ahol elsősorban régi magyar filmeket vetítünk. Nagy visszhangja van a Ki mit tud? szellemi barangolásnak Pozsony utcáin. Ortvay segítségével tagjaink fölidézik a múltat, fölelevenítik régi emlékeiket. Ebbe a témakörbe tartoznak a Pozsony múltját idéző előadások, amelyekből több a PC 2002-es évkönyvében is megtalálható. Kellemes társasági élményben részesülnek a kirándulások résztvevői. A cél itt is ugyanaz: kellemes, ismert társasággal új dolgokat látni, megismerni, vagy akár újralátogatni. Ilyen volt például a Századfordító magyarok kiállítás megtekintése Budapesten, vagy akár a Tihanyi Apátság megtekintése, ahol Korzenszky Richárd apát volt kedves vendéglátónk. Értékes kiállítások is részét képezik a PC tevékenységének: Szabó Gyula műveiből, előadással gazdagított kiállítás, M. Nagy László vagy Könözsi István fotókiállítása, dr. Rajter Lajos tiszteletbeli tagunk életét bemutató, előadással és zenével tarkított fényképkiállítása, stb. Igen jól sikerültek farsangi báljaink, valamint a Pozsonyi Casino újraalapítása évfordulójának megünneplése, nevezetesen 2002. szeptember 7-én, amikor egyúttal a PC megalapításának 165. évfordulójáról is megemlékeztünk. Egyébként a PC tevékenységéről bővebben a 2001-es évkönyv oldalain, illetve a múlt programjaiban lehet informálódni.
A Pozsonyi Casino tagjai azonban nemcsak a programok miatt járnak a kaszinóba. Akik azelőtt kávéházakban találkoztak, hogy elbeszélgessenek, megtárgyalják ügyeiket, most ide jönnek, e meghitt, kellemes környezetbe. Egyelőre még nem büszkélkedhetünk olyan kiemelkedő eredménnyel, miként azt példaként szoktuk emlegetni, hogy ugyanis a Pozsony – Nagyszombat – Szered útvonalú lóvasút ötlete a régi kaszinóban született, de ki tudná előre megjósolni, előrelátni, milyen ötletek, gondolatok bölcsője a mai PC? Itt, mondhatni, mindenki mindenkit ismer, tudja, mire számíthat. A rendelkezésre álló konyha pedig még kellemesebbé teszi az ittlétet. A fogyasztáson és a minimális összeggel meghatározott tagsági illetéken kívül a gazdag könyvtár, az előadások és egyáltalán minden rendezvény (a kirándulásokon is csak a közlekedéssel járó kiadásokat kell megfizetni) a tagok számára ingyen áll rendelkezésre. Ugyanakkor aki csak teheti, szintén térítésmentesen járul hozzá a kaszinó életéhez: minden funkció tiszteletbeli, s ezt vendégeink, előadóink is respektálják. Olyan hely tehát a Pozsonyi Casino, ahova nem csupán érdemes eljárni, de ahova a tagok, amennyire azt idejük megengedi, szívesen eljárnak: igaz otthonra találtak itt.

A PC történetéből

„A Casino 1837-ik esztendei július 1-ső napján áll összve” — állapítja meg a Pozsonyi Casino első alapszabálya. Így ezt az időpontot kell megalapításunk dátumának tekinteni, bár az alakuló közgyűlést már 1836 nyarán megtartották s ezen úgy döntöttek, hogy a társulás 1837-ben „alapítassék és nyitassék meg véglegesen”.
A reformkorban termékeny talajra találtak gróf Széchenyi István szavai, hogy az angliai példát követve létesítsenek országszerte klubokat, kaszinókat. Pozsonyban is ennek nyomán vetődött föl a Casino alapításának gondolata. Az első alapszabály így határozta meg a megalakulás célját: „A Casino művelt férfijaiknak társalgás végetti egyesülése.” Hamarosan kibővülnek a célok. Egy későbbi alapszabály már a város hazafias érzelmű polgárságának egyesítéséről, a magyar nyelv ápolásáról és a nemzeti művelődési törekvések előmozdításáról beszél. Szerencsére rendelkezésünkre áll a félévszázados jubileum alkalmából Samarjay Károly (költő és ügyvéd) által írt kis könyv, valamint a százéves évfordulón elhangzott ünnepi beszéd (ennek szerzőjét sajnos nem ismerjük), így ezekből sokat megtudhatunk Casinónk múltjából. Innen tudjuk, hogy a tagok kezdettől közgyűléseken találkoztak. Vasárnaponként hangversenyeket tartottak, a játékteremben kártyáztak, tekeasztaloknál játszottak. Évente bált is rendeztek. 1887-ben már 4557 kötetes könyvtára volt a Casinónak, az olvasóteremben 40-50 bel- és külföldi újság állt a tagok rendelkezésére. Amikor megkezdődött a városban a magyar színjátszás térhódítása, a Casino állandó bérletet vett, s minden olyan mozgalomhoz csatlakozott, amelynek célja a magyar kultúra terjesztése volt. „… még azok is, kik a Casinóban csupán pihenést, szórakozást, játékot, valamely Xantippe előli menhelyet, gond- és búfeledést kerestek, a társadalmi érintkezés által többször besodortattak a tervezések s a haladás bűvös körébe, a nélkül, hogy észrevették volna” — írja az említett évfordulós megemlékezésben Samarjay Károly. Ez is tanúsítja, hogy a Casino egyre fontosabb szerepet játszott a város életében. Így sok gazdasági intézmény alapítása indult ki falai közül, elegendő a Pozsonyi Első Takarékpénztárt említeni, a régi Magyarország első lóvasútját a Pozsony – Nagyszombat – Szered vonalon, vagy a Malomvölgyi Társulást.
Hol működött a Casino? Megalapításához lökést adott, hogy Hollinger kávés fölajánlotta a kaszinóalapító polgároknak a Sétatér és a Ventur utca sarkán álló kávéház emeleti helyiségeit, amelyeket addig az országgyűlési képviselők használtak. Rövidesen a mai postahivatal helyén álló Szapáry-Wechtler féle házban béreltek helyiségeket. Nyolc év után a Lőrinc-kapu utca 1. szám alá kerültek, utána a főtér és a Halász-kapu utca sarkán lévő Jeszenák ház, majd a Hosszú utcában Lamberg gróf háza következett. Innen került a Casino 1874-ben a Hosszú utca 2. szám alá, a Pozsonyi Első Takarékbank épületébe, ahol megszűntéig, 1945-ig működött.
A történelem viharai nagy befolyással voltak a Casinóra. A szabadságharc és az utána következő események hatására több mint két évig szünetelt működése. Egészen 1864-ig rendezvényein császári biztosok vettek részt. Úgy, mint 1848 után az 1919 évi államfordulatot követően is hatósági fölszólításra módosítani kellett az alapszabályt. 1919 után még helyiségeinek egy részét is rekvirálták. De a második világháború végéig a hullámvölgyeket mindig a fölemelkedés, a tevékenység fellendülése követte. Így volt ez 1928-tól, ekkortól ismeretterjesztő és szórakoztató estéket kezdtek rendezni, és neves magyarországi szakembereket és írókat is meghívtak. Az 1937 utáni évekről sajnos nincsenek följegyzéseink. Annyit tudunk, hogy a második világháború éveiben is találkozgattak a tagok, s az utolsó közgyűlés valószínűleg 1944 márciusában volt. A jogfosztottság évei végleg véget vetettek a társulás életének. Ötvennégy évnek kellett eltelnie, hogy 1999. szeptember 9-én a régi Pozsonyi Casino Frideczky János jóvoltából föltámadjon, s új életet kezdjen.